Ahhoz hogy ki tudjuk választani az adott munkahelyre a megfelelő kesztyűt, több szempontot is figyelembe kell venni. Például a kockázatelemzés során meghatározott kockázatot és a szükséges védelmi szintet az adott munka körülményeket a kívánt kényelmet és persze a beszerzési és használati költségeket. Munkavédelmi szempontból igazán az első kettő a legfontosabb, de tudjuk jól, hogy a szempontok közötti kompromisszum alapján tudjuk kiválasztani a megfelelő védőkesztyűt.
Milyen kockázatok fenyegetik a kezünket munka közben?
Először is nézzük, meg hogy milyen kockázatok fenyegetik a kezünket munka közben. Vágás és a mechanikai hatások elleni védelem tulajdonképpen rokonságban vannak, mert ugyanaz a szabvány az EN 388-as vonatkozik rájuk persze kivéve, ha késvágásról vagy láncfűrészes munkáról van szó. A különböző hő hatások elleni védelem az EN 407-es szabvánnyal, a hideg elleni védelem az EN 511-es szabvány alapján és a vegyszerek folyadékok elleni illetve az egyszer használatos kesztyűk melynél az EN 374-es szabvány által meghatározott védelmi képességek az irányadók.
Végül, de nem utolsósorban a speciális kockázatok, speciális védőkesztyűk, mint az elektrosztatikus hatások elleni védelem, hegesztési munkák során felmerülő a kockázatok vagy ide tartozhatnak azok az első kategóriás, védőkesztyűk melyek nem a kezet, hanem a munkadarabot védi. Ugyanakkor mindegyik minősített védőkesztyűre alapvetően jellemző, hogy be vannak vizsgálva a védelmi képességükre vonatkozó szabványt mellett az EN 388-as szabványra, vagyis a mechanikai hatások elleni védelemre is.
Mi az EN 388-as szabvány ?
SZABVÁNY VÁLTOZÁSA
A mechanikai kockázatokra az EN 388 szabvány vonatkozik. A szabvány a teljesítményszinteket a következő elemek alapján határozza meg: kopásál-
lóság, a vágással, továbbszakító erővel és szúrással szembeni védelem.
A szabvány változása elsősorban a vágással szembeni ellenállást meghatározó teljesítményre vonatkozik, célja annak lehetővé tétele, hogy az ered-
mények jobban tükrözzék a kesztyű védelmi képességének teljesítményét, és garantálják maximális szintű biztonságot; További változás, hogy kiegé-
szültek a vizsgálatok a külső mechanikai hatások, beütődések elleni védelem tesztjével.
Az EN 388-as szabvány, ami a védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen címet viseli nem olyan rég újult meg és olyan új vizsgálati módszerek teljesítmény szintek jelentek meg benne melyek még jobban tükrözik a kesztyűk védelmi képességének teljesítményét és garantálják a legmagasabb szintű biztonságot.
Alapvetően a következő elemek alapján határozzák meg a szabvány a teljesítmény szinteket.
Ismerd meg a védőkesztyű jelöléseket:
Első szám: a kopásállósság.
A kopásállóság négy szintből áll és a negyedik a legmagasabb. A martindale a tesztnek is nevezett vizsgálat során a kesztyű tenyeréből vett mintát berögzítve a vizsgáló a szerkezetbe egy a szabványban is meghatározott típusú csiszolópapírral folyamatos forgó mozgással csiszolják, koptatják egészen addig, míg a sérülés nyomai meg nem látszanak rajta. Ekkor kapunk egy ciklus értéket, ami alapján osztályozni lehet a kesztyűt a teljesítmény szintek szerint a maximális negyedik szintet 8000 ciklusnál éri el a kesztyű, de létezik olyan mely eléri a 20-25000-es ciklusszámot is. Érdekes hogy ennek a modellnek is csak négyes kopásállósági szintje van.
Második szám: a vágással szembeni ellenállás.
Ez a klasszikus Coupteszt, ami során egy körkés állandó 5 Newton-os erővel előre hátra mozog a kesztyű tenyeréből vett mintán, miközben a forgás és a mozgás iránya ellentétes. A hiteles index érték kiszámításához a kesztyűminta mellett a vizsgálatot elvégzik egy pamut kontroll anyagon is hogy a körkés élezésének csökkenését is figyelembe vegyék. Az értéket a minta és a kontroll anyag átvágáshoz szükséges ciklusok számainak segítségével számolják ki. Öt ilyen vizsgálatot végeznek el és az öt mérés közül a legalacsonyabb értéket veszik figyelembe a védőkesztyű vágási elleni védelmének teljesítmény szintjéhez ami egytől ötös szintig terjed és az ötös a legmagasabb.
Abban az esetben, ha a minősítendő vágásbiztos védőkesztyű anyaga erősen tompítja a körkés élét, akkor egy új vizsgálati módszert kell alkalmazni ezeket a kesztyűkön ez az ISO 13997-es szabványon alapuló TDM vágásbiztos vizsgálati módszer. Melynek során azt vizsgálják, hogy a kesztyű mennyire ellenálló éles szélű tárgyakkal szemben egyszeri nagy erejű érintkezés során, vagyis itt nem az időbeli ellenállást vizsgálják, hanem hogy mekkora minimális erő szükséges ahhoz, hogy a penge átvágja a minta anyagot. Ehhez egy 50 milliméteres egyenes vágó él két és fél milliméter/másodperc sebességgel ide oda mozog, a mintán egy adott súllyal addig növelik ezt az adott súlyt, míg a kés egy mozdulattal el nem vágja, az anyagot a vizsgálat eredménye Newtonban van megadva, vagyis ha 1835 gramm súly kellett az átvágáshoz, akkor az eredmény 18 Newton lesz, vagyis a kesztyű ebben az esetben „D” szintű TDM vágásbiztossággal rendelkezik.
A védőkesztyű jelölésen ezt a teljesítmény szint betűként jelenik meg a táblázat szerint és a betű az ötödik számadat lesz az EN 388-as szabvány alapján meghatározott teljesítmény szintjelölésen.
A harmadik szám: a teljesítmény szinteken a kesztyű továbbszakító erővel szembeni ellenállására vonatkozik.
A vizsgálati módszer során a kesztyű tenyeréből vett mintákat egy szabványos szakító szilárdságvizsgáló gépbe rögzítik a képen látható módon majd az alsó és felső rögzítést állandó 100 milliméter/perc sebességgel távolítják el egymástól és megmérik az anyag elszakításához szükséges erőt.
Négy vizsgálat közül a legalacsonyabb eredményt veszik figyelembe több rétegű, de össze nem kötött alapanyag esetében minden réteget külön tesztelnek. A teljesítményt 1-től 4-es szintig, vagyis minimum 10 Newton-tól minimum 75 Newton-ig terjed.
A negyedik szám: a szúrással szembeni ellenállásra vonatkozik
Melynek során, aki kesztyű tenyeréből vett mintába nyomnak egy lekerekített nem túl hegyes és a varrótűnél sokkal vastagabb tűt 50 milliméterig egy állandó 100 milliméter/perc sebességgel. A teszt során a maximális ellenállási erőt rögzítik és a négy mérés közül a legalacsonyabb értéken alapul a teljesítmény. Itt is négy szint van az első szint minimum 20 Newton és 60 Newton közötti ellenállási erővel, míg a negyedik szint minimum 105 Newton ellenállással rendelkezik. Tűszúrás például injekciós tű elleni védelemhez ez a vizsgálati módszer nem elegendő, mert a teszt tű túl vastag ehhez. Európai szabvány még nincs erre a vizsgálatra, de módszerek természetesen vannak
A hatodik jelölés: egy új vizsgálati módszer által fémjelzett teljesítményre utal
Méghozzá a beütődések elleni védelemre az EN 13594-es szabvány alapján. Amennyiben átmegy a kesztyű ezen az eredetileg motorkerékpáros teszten akkor egy „P” betűvel jelöljük a beütődés elleni védelmet a kesztyűn. A teszt nem kötelező abszolút opcionális és csak olyan kesztyűkre vonatkozik vagy vonatkozhat, amelyeknek a kézhátán van kiépített védelmi rendszer a külső mechanikai hatások beütődések ellen.
Alapvetően egy második kategóriás kesztyű esetében érdemes megvizsgálni a mechanikai védelem teljesítmény szintjének jelölését.
Ezért is választottam egy nagy védelmi képességű Coverguard védőkesztyűt az 1CHIC impact 200-as modellt.
Íme, a jelölés, rögtön látható a vonatkozó szabvány száma és alatta a jel a kalapács mellette a „CE” jelölés és a pajzs alatt a termék teljesítmény szintje. Kopásállósága négyes, vágáselleni védelem - ez a bizonyos Coupteszt- szintén négyes szintű, továbbszakító erő elleni védelem ugyancsak négyes szintű tehát maximális a szúrás elleni védelem hármas illetve a TDM vágásbiztossága pedig „D” szintű ennél a Kesztyűnél a „P” betű jelöli a meglévő beütődés elleni védelmet is.
Láthatjuk tovább a felhívást a tájékoztató elolvasására, ami egy szétnyitott könyv jelölés. Nagyon fontos része a jelölésnek a gyártó jele és elérhetősége nyilván a termék cikkszáma és megnevezése nélkül elég nehéz lenne a terméket azonosítani és a megfelelő használat egyik alapvető feltétele maga a méretezés is végül a gyártás dátuma és a szállítmány száma segít abban, hogy a terméket a szállítmány alapján tudjuk be azonosítani, ami elengedhetetlen például egy reklamációkezeléshez.
Röviden ennyit szerettem volna elmondani a védőkesztyűk mechanikai védelmi képességeiről, de az biztos, hogy a későbbiekben is még sokszor fogunk találkozni ezeket a teljesítmény szintekkel.
Cikkemet folytatom a kesztyűk bemutatását a védőkesztyűk - vegyszerek elleni védelemmel.Kövesd és oszd meg cikkemet kollégáiddal ha hasznos tartalmat találtál benne.
Teljes munkavédelmi kesztyű kínálatunkat is nézd meg:
